�llj! L�tom, hogy f�lsz,
Kelj fel �s j�rj,
Tedd meg, hogy �lsz.
Hogyha ez vigasztal,
Tudom, milyen szar,
ezt j�tszom �n is,
minden tavasszal.
�ln�k, vagy �leln�k ahhoz,
hogy m�sok meg�rts�k
ki vagyok �n �s mit akarok,
mi�rt �lek �s mi�rt halok.

Fej mell� az �sz, kell az is,
hogy l�ss �s ne csak n�zz.
Nem lehetsz mindig hib�s, nyisd ki a sz�d
�v�ltsd, hogy kapja be a vil�g.
Ide az kell, �sszel, meg er�vel.

Ne mondd, hogy megint f�lsz!
Ne mondd, hogy semmit nem �rsz!
Ne mondd, hogy feladod!
Ne mondd azt, hogy nem a te harcod!

Csak sz�vj! Szenvedj, ha �lsz, k�zdj,
hogyha f�j, harcolj, ha f�lsz!
J�l tudod mit �r el, aki let�rdel,
�s im�t morzsol a kez�vel.
Ide m�s kell, �sszel, meg er�vel.


A szemed a p�ly�n, most te vagy a t�t,
mindent-mindent, csak magad�rt.
Annyi hajtson, ami meg�r�t,
ha nem puszt�t el, meger�s�t.

Meger�s�t ...